Hűtveszárító

A hűtveszárító és a nyomás alatti harmatpont helyes kiválasztása

A hűtveszárítók a műhelyekben és az iparban leggyakrabban alkalmazott sűrítettlevegő-szárítók közé tartoznak. A sűrített levegőt szabályozott módon lehűtik. Ennek során a levegő először a harmatpontja alá hűl, a benne lévő vízgőz egy része lecsapódik, majd folyadékként leválasztható. Ezt követően a sűrített levegőt ismét felmelegítik, és jelentősen alacsonyabb vízgőztartalommal juttatják a sűrítettlevegő-hálózatba.

Az aktuális kínálat 0,4–36 m³/min térfogatáramokat fed le. A mérettől függően a maximális üzemi nyomás 14, illetve 16 bar. A megfelelő kiválasztáshoz azonban nem elegendő csupán a kompresszor névleges térfogatáramát összehasonlítani a szárító nevében szereplő értékkel. Az is döntő fontosságú, hogy a tényleges üzemi körülmények között milyen nyomás alatti harmatpontot kell elérni.

Mit jelent a nyomás alatti harmatpont?

A nyomás alatti harmatpont az a hőmérséklet, amelyre a sűrített levegő az aktuális üzemi nyomáson lehűthető, mielőtt a benne maradó vízgőz kondenzálódni kezd. Ezért közvetlenül jellemzi a sűrített levegő maradék nedvességtartalmát. Minél alacsonyabb a nyomás alatti harmatpont, annál szárazabb a sűrített levegő.

Az például, hogy a nyomás alatti harmatpont +3 °C, nem azt jelenti, hogy a sűrített levegő +3 °C-on hagyja el a szárítót. Inkább azt jelenti, hogy amíg a sűrített levegő az utána kapcsolt hálózatban, fennálló nyomáson nem hűl körülbelül +3 °C-ra vagy az alá, addig a megmaradt vízgőzből várhatóan nem képződik újabb kondenzátum. Ha azonban egy vezeték e hőmérséklet alá hűl, ismét víz csapódhat ki.

Miért elegendő a +3 °C sok műhely- és ipari berendezéshez?

Az aktuális hűtveszárítókat referenciafeltételek mellett körülbelül +3 °C-os nyomás alatti harmatpontra tervezték. Normál hőmérsékletű gyártócsarnokokban és műhelyekben vezetett sűrítettlevegő-vezetékek esetén ez a tartomány gyakran elegendő. A vezetékek ott rendszerint jelentősen a nyomás alatti harmatpont fölött maradnak.

Más a helyzet, ha a sűrítettlevegő-vezetékek télen fűtetlen helyiségeken vagy a szabadban haladnak keresztül. Ha a vezeték vagy a fogyasztó 0 °C körüli vagy az alatti hőmérsékletre hűlhet, a +3 °C-os nyomás alatti harmatpont nem elegendő a kondenzáció, illetve a befagyás kockázatának megbízható elkerüléséhez. Ilyen alkalmazásokhoz gyakran lényegesen alacsonyabb nyomás alatti harmatpontot biztosító adszorpciós szárítókat használnak.

A nyomás alatti harmatpont nem azonos a légköri harmatponttal

A nyomás alatti harmatpont kifejezetten az üzemi nyomás alatt lévő sűrített levegőre vonatkozik. Ha a levegőt atmoszférikus nyomásra expandálják, megváltozik a víztartalom és a harmatpont közötti összefüggés. Ezért a sűrítettlevegő-szárító nyomás alatti harmatpontját nem szabad az időjárási vagy helyiséglevegő harmatpontjával azonosnak tekinteni.

Ugyanígy a kijelzőn vagy a csővezetéken mért levegőhőmérséklet sem automatikusan a nyomás alatti harmatpont. A nedvességtartalom megbízható meghatározásához megfelelő harmatpontmérés szükséges.

Referenciafeltételek és tényleges teljesítmény

Az aktuális hűtveszárítók névleges teljesítményét meghatározott referenciafeltételek szerint adják meg. Az RDX készülékek esetében a névleges térfogatáramok a következő körülményekre vonatkoznak: körülbelül 7 bar üzemi nyomás, +35 °C sűrítettlevegő-belépési hőmérséklet és +25 °C környezeti hőmérséklet. Ilyen feltételek mellett körülbelül +3 °C-os nyomás alatti harmatpontot adnak meg.

Ha a belépési vagy a környezeti hőmérséklet jelentősen emelkedik, illetve ha a szárítót nagyobb térfogatárammal terhelik, több hőt és nedvességet kell elvezetnie. Ennek következtében csökken a hasznos kapacitása, és a ténylegesen elérhető nyomás alatti harmatpont magasabb lehet. A termékadatokban a kedvezőtlenebb határfeltételekre ennek megfelelően magasabb, akár körülbelül +10 °C-os nyomás alatti harmatpontokat is megadnak.

0,4–36 m³/min különböző berendezésméretekhez

Az aktuális kínálat több teljesítménytartományra oszlik: 0,4–1,8 m³/min kompakt berendezésekhez, 2,4–4,1 m³/min közepes sűrítettlevegő-igényekhez, 5,2–7,7 m³/min nagyobb műhely- és ipari berendezésekhez, valamint 10–18 és 20–36 m³/min nagy, folyamatos levegőmennyiségekhez. Mindig a valós körülmények között szükséges szárítóteljesítmény a mérvadó.

Ciklonleválasztó, szűrők és hűtveszárító kombinálása

A hűtveszárító a teljes sűrítettlevegő-előkészítő rendszer része. A szabad kondenzátum már a szárító előtt eltávolítható ciklonleválasztóval. A megfelelő szűrők csökkentik a részecskék és az olajaeroszolok mennyiségét. A hűtveszárító ezt követően a tényleges nedvességcsökkentést végzi el egy meghatározott nyomás alatti harmatpont eléréséig. Ha emellett különösen alacsony maradékolaj-tartalom szükséges, a szárítás és a finomszűrés után aktívszén-adszorber is beépíthető.

Hűtveszárító vagy adszorpciós szárító?

Sok általános műhely- és ipari alkalmazáshoz a hűtveszárító gazdaságos és műszakilag megfelelő megoldás. Ha azonban jóval 0 °C alatti nyomás alatti harmatpontra van szükség, például kültéri vezetékek, fagyveszély vagy különösen érzékeny folyamatok miatt, az adszorpciós szárító a megfelelőbb technológia. A választást ezért nem csupán az ár, hanem mindenekelőtt a szükséges nyomás alatti harmatpont alapján kell meghozni.

Hűtveszárító vásárlása

Aki hűtveszárítót szeretne vásárolni, annak a térfogatáram mellett ismernie kell a kívánt nyomás alatti harmatpontot és a tényleges üzemi körülményeket. Különösen fontos a belépési hőmérséklet, a környezeti hőmérséklet, az üzemi nyomás és a későbbi sűrítettlevegő-hálózat legalacsonyabb hőmérséklete. Így elkerülhető, hogy egy névlegesen elegendő méretű szárító valós körülmények között túlterhelődjön, vagy hogy az elért nyomás alatti harmatpont ne legyen elég alacsony az alkalmazáshoz.