Pontelszívó karok

Pontelszívó karok a hatékony, közvetlen forrásnál történő elszíváshoz

A pontelszívó karok az ipari levegőtisztaság-védelem legfontosabb befogóelemei közé tartoznak. Olyan helyeken alkalmazzák őket, ahol a füst, por, gőz vagy aeroszol nem egy rögzített gépnyílásnál keletkezik, hanem az emissziós forrás a munkafolyamat során változik. A mozgatható szerkezetnek köszönhetően az elszívókar közvetlenül a munkadarabhoz, a hegesztési varrathoz vagy a megmunkálási helyhez pozicionálható, majd minden munkalépés után újra beállítható.

A hatékonyság nem kizárólag a ventilátortól vagy a szűrőberendezéstől függ. Döntő fontosságú, hogy a kar kellően közel legyen a keletkezési helyhez, a szükséges légszállítás ténylegesen megvalósuljon, valamint az átmérő, a hossz és a kialakítás illeszkedjen a munkahelyhez. A túl kicsi vagy túl hosszú kar növelheti a nyomásveszteséget és ronthatja az elszívást. A túl nagy átmérő ezzel szemben szükségtelenül nagy légmennyiséget és üzemeltetési költséget okozhat.

Melyik kiviteltípus melyik munkahelyhez alkalmas?

A termékcsaládok elsősorban a tartószerkezet, a légvezetés, a hatótávolság és a mechanikai terhelhetőség tekintetében különböznek. A kompakt LGF-karok kis és közepes munkaterületekhez alkalmasak, míg az RGF- és RFF-karok nagyobb munkasugarat fednek le. Az acélcsőkarok különösen formatartók és robusztusak. A tömlőkarok ezzel szemben rugalmas légvezetést biztosítanak, és gyakran könnyebben igazíthatók a változó munkahelyi körülményekhez.

A TGI-kivitel belső tartószerkezetet használ. Ezáltal a külső felület szabadon marad, a kar kontúrja pedig kompakt. A forgatható elszívóburkolattal ellátott LE-kar nagyobb befogási területekhez és hosszú hatótávolságokhoz készült, például kiterjedt hegesztő- vagy megmunkálóhelyeken.

A legfontosabb pontelszívó karok összehasonlítása

Kisebb képernyőkön a táblázat oldalirányban görgethető.

Átmérő és légszállítás

A csatlakozási átmérő alapvetően meghatározza, hogy mekkora légmennyiség szállítható gazdaságos áramlási sebességgel. A kis átmérők kompakt elszívási pontokhoz alkalmasak, nagy légmennyiségek esetén azonban ennek megfelelően nagy nyomásveszteséget okoznak. A nagyobb átmérők csökkentik az áramlási sebességet, több helyet igényelnek, és túl kis légmennyiség esetén lerakódásokhoz vezethetnek.

A méretezés során ezért nemcsak a kart kell figyelembe venni. Az elszívóernyő, a tömlő, a csővezeték, a könyökök, a fojtószelepek, a szűrő és a ventilátor is befolyásolja a rendelkezésre álló térfogatáramot. A ventilátor névleges teljesítménye önmagában nem mutatja meg, hogy ténylegesen mekkora légmennyiség áll rendelkezésre az elszívóernyőnél.

Hatótávolság és a munkahely geometriája

Az elszívókarnak el kell érnie minden szokásos munkapozíciót anélkül, hogy folyamatosan a mechanikus ütközésig ki kellene húzni. Ugyanakkor a szükségesnél lényegesen nagyobb hatótávolság általában nem jelent előnyt. A hossz növekedésével nő a saját tömeg, a kezelési erő és a nyomásveszteség. A kiválasztás előtt ezért a munkafelületet, a munkadarab méretét, a mozgásirányt és a szerelési magasságot a lehető legpontosabban meg kell határozni.

Tömlőkar vagy acélcsőkar?

A tömlőkarok sokoldalúak, és változó munkahelyi körülményekhez is jól alkalmazkodnak. Az acélcsőkarok alaktartók és robusztusak, sima légáramlást biztosítanak, a kívül elhelyezkedő tömlőszakaszok pedig kevésbé kopnak. Mechanikai igénybevétel, szikraképződés vagy magas tartóssági követelmények esetén az acélcsőkar lehet a jobb választás. Különösen rugalmas munkafolyamatoknál viszont gyakran a tömlőkar praktikusabb.

Szerelés és csatlakoztatás

A fali konzolnak, mennyezeti tartónak vagy padlóállványnak biztonságosan fel kell vennie a teljesen kihúzott kar saját tömegét és emelőerejét. A csőhálózathoz való csatlakozást szükségtelen szűkületek és szűk ívek nélkül kell kialakítani. A flexibilis csatlakozóelemek csökkenthetik a rezgéseket, de nem lehetnek olyan hosszúak vagy lágyak, hogy szükségtelenül növeljék a nyomásveszteséget.

ATEX-pontelszívó karok

Éghető porok, gázok vagy gőzök esetén a teljes elszívórendszert a kockázatértékelés alapján kell vizsgálni. Egy ATEX-elszívókar önmagában nem teszi automatikusan robbanásbiztossá a rendszert. A ventilátornak, a szűrőnek, a csőhálózatnak, a földelésnek, az elektromos alkatrészeknek és a lehetséges gyújtóforrásoknak illeszkedniük kell a zónabesoroláshoz és az anyagjellemzőkhöz.

GYIK

Milyen közel kell elhelyezni az elszívóburkolatot a forráshoz?
Gyakorlatilag a lehető legközelebb, anélkül, hogy akadályozná a munkafolyamatot. A távolság növekedésével az elszívás hatásfoka jelentősen csökken, a szükséges légszállítás pedig nő.

Milyen karhossz célszerű?
A hossznak kis tartalékkal le kell fednie az összes releváns munkapozíciót. A szükségtelenül nagy hatótávolság növeli a tömeget, a kezelési erőt és a nyomásveszteséget.

Csatlakoztatható-e a pontelszívó kar központi szűrőberendezéshez?
Igen. Ennek feltétele, hogy a berendezés az adott munkahelyen biztosítsa a szükséges légszállítást. Több, egyidejűleg nyitott kar esetén figyelembe kell venni az egyidejűséget és a levegő eloszlását.

Mi a különbség az RGF és az RFF között?
Az RGF-kivitelek a levegőt túlnyomórészt flexibilis tömlőn keresztül vezetik. Az RFF-kivitelek porszórt acélcsöveket használnak, és mechanikailag robusztusabbak.

Mikor célszerű TGI-kar használata?
Ha belső tartószerkezetre és szabad külső kontúrra van szükség. Ez szűk beépítési helyeken vagy a karral való gyakori érintkezés esetén lehet előnyös.

Üzemeltethető-e elszívókar szűrőberendezés nélkül?
Maga a kar megfelelő ventilátorhoz vagy központi elszívórendszerhez csatlakoztatható. Hogy az elszívott levegő szűrhető-e, vagy a szabadba vezethető-e, a szennyezőanyagtól, az eljárástól és az üzemi követelményektől függ.

Hogyan határozható meg a szükséges légszállítás?
A szennyezőanyag típusától, a burkolat formájától, a forrástól való távolságtól és a zavaró légáramlatoktól függ. A megbízható méretezéshez a teljes rendszer nyomásveszteségeit is figyelembe kell venni.

Mikor szükséges ATEX-kivitel?
Ha robbanásveszélyes légkör alakulhat ki, és a kockázatértékelés ennek megfelelő kivitelt ír elő. A döntés mindig a teljes rendszerre vonatkozik.